Októberi számunkban a digitalizáció által előrevetíthető változásokat vettük górcső alá. Azon belül is, az IT-Telekom jövőbeni trendekről kérdeztük jövőkutatónkat, Kánai Andrást.

Hogyan hat a digitalizáció a vállalatok hatékonyságára, a munka világára? Hogyan tudja mindez a teljesítményt ösztönözni, láthatóvá tenni? Milyen kihívások elé állítja a szervezeti működést, kollaborációt?

Teljesítménynövekedés

K.A.: A legtöbbünknek nincs olyan irodai munkatapasztalata, amely az 1970-es évekre nyúlna vissza. De ha lenne, a szocializmus akkor sem adna jó összehasonlítási alapot. Miért mondom ezt? Azért, mert a digitalizáció tulajdonképpen egy régebbi trendbe illeszkedő, természetes jelenség: ez a teljesítménynövekedés. A cégek ugyanis már a hetvenes évek óta egyre hatékonyabban működnek egy sokkal nagyobb versenyt hozó világban (ennek egyik oka, hogy sokkal többen dolgoznak és vállalkoznak, növelve a versenyt). Egyrészt a vezetési stratégiák is koncepciók is finomodnak. Ma már ráadásul nemcsak a nyugati, hanem a keleti módszerek is elérhetők, és amióta rácsodálkoztunk például a japán innovációs és menedzsment technikákra, még többet tanulhatunk és alkalmazhatunk a gyakorlatban.

A másik, és egyre inkább meghatározó tényező természetesen a technológia fejlődése. Írógép, számológép ki, mobil és laptop, felhő és előfizetéses szoftvercsomag be. Ma már nemigen történik irodai munkavégzés úgy, hogy valamelyik eleme ne a számítógépes-digitális ökoszisztémán belül legyen.

Ha ez így van, akkor mérhetővé válik a teljesítmény, a munkával töltött idő, az eredmény. Ez megint csak afelé tereli a vállalatok vezetését, hogy egységesebb, mérhetőbb elvárásokat támasszanak a munkaadók irányába. Ezen belül viszont egyre nagyobb teret nyer az egyéni felelősség kérdése – vagyis

nem az a lényeg, hogyan töltöd ki a munkaidődet, hanem az, hogy mivel, és milyen eredményt érsz el.

A felhőtechnológia megjelenésével az informatikai költségek is jobban kontroll alatt tarthatóvá lettek, és előtérbe kerültek az egymástól távol dolgozó kollégákat segítő rendszerek, felületek, platformok.

A digitalizáció általános megjelenésének egyik következménye, hogy nem marad tabunak számító terület: ma már a digitálisság, újabban az okos algoritmusok használata olyan területeken is elképzelhető, mint például a HR vagy a jog.

Látható teljesítmény

A személyes teljesítményértékelések egyik alaptétele, hogy nem szabad az éppen értékelt kollégát a másikhoz hasonlítani. Ez az elv látszólag szemben áll a mindenkire érvényes KPI-ok elgondolásával. Azaz a digitálisan mérhető elvárásoknak összhangban kell maradniuk a személyre szabott kívánalmakkal, fejlődési tervekkel. Valójában ezért nem is a digitális teljesítmény mérése a kérdés – hiszen ennek a feltételei adottak és könnyen elérhetők – hanem ennek bölcs használata. A cégeket továbbra és a jövőben is emberek fogják működtetni, figyelembe kell hát venni az emberre jellemző komplex rendszert (például munka-magánélet egyensúlyát, családi és társadalmi körülményeket).

A konklúzió az, hogy egyre több adatot fogunk használni, de időközben – így van ez szinte minden technológiai újítással – meg kell találnunk ennek optimális helyét a szervezetben.

Kihívások

Az egyik megerősödött munkahelyi trend a munkaerő globálissá válása. A „mellettem dolgozóból” akár egy másik földrészről bejelentkező munkatárs is lehet, ha a tehetség épp arrafelé üti fel a fejét. A kollaborációban ez minden eddiginél színesebb munkahelyet jelent.

Nemcsak arról van szó, amelyért a hagyományosabb érdekvédelmi csatározások folytak: immár nem a nők, szexuális kisebbségek, csökkent képességű emberek kvótájáról beszélhetünk. Egyrészt egy területileg, nemzetiségében is kiterjedt állományról, másrészt a többgenerációs munkahelyről, harmadrészt pedig a mesterséges intelligencia és az ember együttműködéséről van szó.

A kollaboráció megkövetel bizonyos készségeket: alkalmazások kezelése iránti affinitást, kommunikációt, empátiát, alkalmazkodóképességet.

A diverzív munkahelyeken ezek nélkül nem lehet majd boldogulni.

A technológiában, az eszközökben nincs hiány, viszont lehetséges, hogy évente-kétévente a munkatársaknak más és más programok, platformok használatával kell megismerkedniük.

Az IT egyik trendje a virtuális meeting fejlődése lesz, ahogy például a WeWork is már idén több irodájában holografikus meetingeket tervez. A mostani Zoom-os, Teams-es, kiégéshez vezető, fárasztó meetingek helyére várhatóan a pezsgőbb és szórakoztatóbb technológiai megoldások kerülnek.

Mindez nagy nyomás alá helyezi az IT-vel foglalkozó vezetőket. Az elmúlt két évtized fejlődése egyben azt is jelenti, hogy egyre több mindenhez kell értenie egy információtechnológiáért felelősnek: hálózatok, felhő, platformok, digitális rendszerek, a HR támogatása, üzleti intelligenciára épülő elemzések integrálása és még, ami ezután jön. Kulcsfontosságú lesz, hogy egy-egy vállalat milyen IT-partnert fog választani.

A programozói tudás felértékelődése

Az eddig felsoroltaktól nem egészen függetlenül, de könnyen elképzelhető, hogy az alapfokú programozási ismeretek az írás-olvasás szintjére emelkednek akár egy évtizeden belül. Egész egyszerűen óriási szakemberhiánnyal küszködik a világ,

alapfokú tudással rendelkező programozókra és fejlesztőkre van szükség.

Ez fog beépülni az iskolai tananyagba is, mert lassan luxus lesz, ha valaki nem ért legalább egy kicsikét ehhez a területhez. Ezt válthatja majd fel az MI-szakértők elterjedése, de egy idő után azokból is hiány lesz.

Megoldás a „no code” rendszerek terjedése, az önprogramozó rendszerek megjelenése, amelyre már most is van példa.