A legutóbbi Borealis-beszélgetések Üzlet-e a bolt? témájánál maradva még nézzünk rá a jövőkutató szemével is erre a mindannyiunk számára érdekes kérdésre.

Merre tartanak a fogyasztási trendek, hogyan alakulnak a vásárlási szokások a jóvőben?

K.A.: A pandémia trendváltoztató erejéről most még korai beszélni. Amikor hivatalosan is visszatérő, kezelhető, nem halálos betegséggé zsugorodik a koronavírus-járvány, azután 2-3 évvel lehet majd levonni a mérleget. Addig viszont érdemes beleépíteni a jövőről szóló predikciókba a másfél alatt bekövetkezett változásokat.

A vásárlás jövőjét elsőként meghatározó faktort a vásárlási folyamat egyszerűsödése jelenti.

Hagyományosan – talán csak az utóbbi 30 év, az internet érési folyamatán kívül – az ember és a megvásárolni kívánt termék között két akadály állt: a fizikai távolság és a fizikai üzlet. Kezdjük az elsővel! A pandémia, a nemzeti kormányok által elrendelt regionális vagy országszintű lezárások miatt a távolságot már nem a vevő tette meg, hanem egy közbeiktatott szolgáltatás, a futárokhoz köthető kiszállítás.

(Bár már most, az érintés nélküli szituációk megvalósítása miatt próbálkoztak robotfutárokkal, azonban a technológia még nem megfelelő a gyors és kényelmes célbajuttatáshoz.) Ehhez pedig az online vásárlás lehetősége adja meg az alapot. Ami újdonság a 2020 márciusa előtti helyzethez, hogy egyre több termék kerülhet bele a virtuális kosárba. Magyarán sokkal színesebb lett az a paletta, amelyről online megrendelés esetén a fogyasztó válogathat.

Az emberek hozzászoknak, hogy csaknem bármi egy kattintásra az övék lehet. Ezt egyrészt az Aliexpressz, a világ Kínában lévő világ-vegyesboltja szoktatta meg velünk, másrészt például olyan cégek is, mint a Tesla, ahol szintén kattintásra vásárolhatunk több tízezer dollár értékű autót.

Az sem gond, ha a cég, ahonnan rendelünk, nem is rendelkezik fizikai bolthálózattal: egy-egy bemutatóüzleten kívül sokszor nem találunk boltokat a legnagyobb márkanevekhez, és ez igazából senkit sem zavar. Sőt, nemrég az egyik futárcég bejelentette, hogy fő profilját, az étekiszállítást komplett bevásárlási lehetőséggel egészíti ki, és senki sem dörömböl az ajtaján, hogy hé, hol az ABC-tek?

Az amerikai és magyar adatokból az tűnik ki, hogy a netes vásárlás nemhogy domináns, de még meghatározó sem tudott lenni: bőven 50% alatti a boltot véglegesen kihagyók aránya. Ma is az üzlethelyiségek a vásárlás fő színterei, és nem látható, hogy ez különösebben megváltozna, hiszen még a karanténhelyzet sem volt képes megfordítani ezt a szokást. A helyzet akkor fordulna, ha az otthonmaradás állami kényszere több ideig tartana, és az átmenetiből tartós szokássá válna.

Hogyan egyszerűsödhet tovább a vásárlási folyamat? A válasz a videónézési szokásainkban keresendő.

Már most is egy videószolgáltató, a YouTube számít az egyik legnagyobb közösségi médiának (a kommentelés és a megosztás lehetősége miatt), míg kínai tulajdonú riválisa, a TikTok lassan kétmilliárdnyi rendszeres felhasználót tudhat az alkalmazás mögött.

Itt két trend körvonalazódik. Az egyik szerint a vásárlás lehetővé válik a videós tartalmakon keresztül. A Youtube már tavaly elkezdte tesztelni annak lehetőségét, hogy a platform elhagyása nélkül lehessen vásárolni, csupán a videókban lévő tárgyakra kattintva. Ebben óriási fantázia rejlik: képzeljük el, hogy kedvenc videoklipünkben, filmrészletünkben megtetszik egy-egy termék, és megállítva a filmet, klikkelésre már vásárolhatunk is!

Itt tehát az idő megspórolásával és külön honlap böngészése nélkül történhet tranzakció. A TikTok-on pedig egy másik, jobbára ázsiai fiatalokra jellemző divat alakult ki: ez az élő vásárlásközvetítés, vagyis a népszerű influenszer árut vesz, míg ezt többezren, több milliónyian követik. Könnyű belátni, hogy a technológia a szokásainkat ismét másfelé fordítja: a kártya elfeledteti a készpénz szerepét, az online vásárlás segít lerövidíteni a “vegyem, ne vegyem?” kérdésre adandó választ, a videóból történő vásárlás pedig egész közel visz ahhoz a kicsit távolabbi jövőképhez, amelyben, amire gondolunk, az egyből szó szerint a miénk lehet.

A jövőben sokkal-sokkal könnyebb lesz pénzt költeni – ahogy megfigyelték, a bankkártyával átlagban többet költenek az emberek, mint készpénzzel.

De milyen árut vásárolhatunk meg?

A jövő vásárlási szokásait nagyban meghatározza az elérhető áruk köre. Először a Z-generációnál tapasztalták, hogy vásárlásaikban egyre fontosabb lesz az adott termék előállításának módja, a vállalat etikussága, viszonya a termelésben résztvevőkhöz, a környezethez, a klímához. Ez a szemlélet hívta életre aztán az úgynevezett “purpose-driven” vállalati megközelítést: olyan termékeket szeretnének a vállalatok kínálni, amely nemcsak a részvényeseket, de a vevők szűkebb és tágabb környezetét is boldogabbá tehetik. Így eltűnésre vannak ítélve a régebbi, környezetszennyezőnek titulált termékek (például a különböző, egyszer használatos műanyagtárgyak), de például a benzines autók számára sem lesz nagyon hely a 2030 utáni Európai Unióban.

A háromdimenziós nyomtatás lakossági, tömeges elterjedése álom maradt. Mégis, várható, hogy egyre több olyan termék jelenik meg, amely egy-egy szűkebb csoportnak készül, “niche” ízlést fog kiszolgálni. Ennek jelei a különböző ételallergiában szenvedők számára készült élelmiszerek, a bioboltok térhódítása, a nyomott példányszámú kézműves termékek kultusza.

A jövő vásárlását befolyásoló utolsó nagyobb tényező a vásárlást támogató digitális szolgáltatások elterjedése.

Ideértendő például a mikrohitelt nyújtó, vagy a kerekített összegek “fillérjeit” gyűjtögető alkalmazás. Van, ahol azzal kísérleteznek – az amerikai Shiru kávézóban – hogy adatokkal fizessenek a diákok pénz helyett, míg a cehet a szponzorok, a későbbi munkaadók állják.

A jövőben a fogyasztóknak még tudatosabban kell figyelniük, hiszen költeni – akár nemes, akár hétköznapi célból – az eddigieknél is egyszerűbb lesz.

***

Amennyiben téged is feszít egy-egy jövővel kapcsolatos kérdés és szeretnéd, hogy jövőkutatónk válaszoljon rá, vagy szívesen olvasnál egy témában, küldd el nekünk. Mi összegyűjtjük ezeket, és András segítségével igyekszünk választ is találni rájuk.

info@borealisconsulting.hu