Folytatjuk a jövő kémlelését új online magazinunk hasábjain. Ezúttal a cégek, szervezetek jövőbeni működése, a két irányú kommunikáció, az interakciók alakulása érdekelt minket, Kánai András pedig válaszolt.
Hogyan alakíthatják át a cégek működését a nehéz, váratlan történések, helyzetek, milyen változásokat eredményezhet a visszajelzési kultúrában a kezelésük?
Milyenek lesznek az interakciók, a kommunikáció és ezzel együtt a visszajelzések a jövőben? Milyen átalakulásra számíthatunk 10-20-30 év múlva. Milyen lesz ezek csatornája, jellege, módja?
K.A.: A kommunikáció módja, sebessége és szerepe a társadalomban két hullámban változott meg. Először a vizuális internet megjelenésével 1993-ban, amikor is a kutatóintézetek és tudományos laborok világából kitörve elérhetővé vált mindenki számára a szabad, ingyenes webtartalom. Hirtelen meginogtak azok a hivatalos kapuőrök, amelyek az információk elosztásánál bábáskodtak: a kultúra, a szórakoztatás és a társadalmi élet egyéb területén meglévő döntnökök. Ennek tipikus kifejeződése volt a zenei élet hirtelen ingyenessé válása, a popsztárrá válás hivatalos útjának kikerülése, átugrása. (Előbbire példa az mp3 szabvány nem hivatalos megjelenése, a peer to peer hálózatok felbukkanása, az utóbbira pedig a közelmúltból a legfiatalabb négyszeres Grammy-díjas zenész, Billie Eilish, aki első dalával szó szerint egyik napról a másikra befutott, és csak utána jöttek a szerződések.) Az egész világ elkezdett miniatürizálódni, és a kommunikáció nyelvi határokat, a fizikai korlátokat átlépve hirtelen minden írni-olvasni tudó ember számára globális lehetőséggé vált. A kommunikáció millió irányban indult meg szinte egyszerre. 2007-ben, az iPhone megjelenésével pedig a kommunikáció kilépett a nappali-hálószoba-irodai környezet uralta térből, és nonstop jelenséggé vált. Ezt pár évvel megelőzve a közösségi média ma is legyőzhetetlen, egyeduralkodó vezérhajója, a Facebook is vízre szállt.
A 24/7-es elérés miatt az embereket kétszeres sokk érte és éri. Egyrészt kialakult a FOMO, a Fear of Missing Out késztetése, vagyis az állandó, kényszeres információellenőrzés a szélessávú mobilnetnek köszönhetően bármikor és bárhol. Másrészt az e-mail használata az irodai életben elkezdett hihetetlen méretet ölteni – ez kombinálva egy nagy méretű cég hierarchiájával, e-mail cunamit jelent egy átlagos alkalmazottnak. Egyesek komoly erőfeszítéseket tesznek a Zero Inbox elérésére, vagyis hogy mindig, minden levelet elolvassanak így vagy úgy. Az e-mail-ezés olcsó, könnyen elérhető, ezért túlhasználjuk. Ráadásul az e-mail kiváltására, annak mennyiségi csökkentésére létrejött egyéb eszközök -pl. a Slack, a Yammer – csak növelik, de nem váltják teljesen le az e-mail rendszerét.
A modern irodai dolgozót annyi üzenet éri el, hogy megfigyelték: a hétfő helyett sokan már vasárnap este elkezdik a jövő heti munkát, ami természetesen kihat az egészségre, a társadalomra is.
Kétféle eset lehetséges. Az optimista megközelítés szerint a technológia legyőzi ezt a problémát. Képzeljünk el egy digitális asszisztenst, aki idővel megtanulja, eltanulja tőlünk a gyors e-mail válasz megírását! Figyeli a mi reakciónkat, tanul, és korrigálható is. A gyakran ismétlődő levelek nagy része ezzel letudható lesz. Ilyen megbízható, igazán okos alkalmazás egyelőre még nincs a piacon.
A másik szcenárió, hogy a dolgozói wellbeing fogalmát kiterjesztik a levelezésre is. A vállalatok komoly erőfeszítéssel olyan szabályzatokat hoznak létre, amellyel csökkentik a cégen belüli “fecsegést”, a nyitott végű vagy felesleges e-maileket. Elképzelhető, hogy kvótát vezetnek be a cégen belüli, egy nap elküldhető levelek számát illetően.
A visszajelzések eltúlzott, de nagyon is reális jövőképét villantotta fel a Black Mirror sorozat Mélyrepülés című része. Ebben minden ember örökké visszajelzett a másiknak – osztályozás, lájk formájába, a társadalmi előrejutás pedig ettől függött. Céges szinten ennek kistestvére elképzelhető – már most is van olyan vállalat, ahol minden pénteken a dolgozók osztályozzák a hetüket és a főnöküket.
A futurisztikusabb megoldások híveinek ajánlható az amerikai díjnyertes sci-fi szerző, Charles Yu “találmánya”: a Subtext nevű (elképzelt) program a gondolatokat azonnal szöveggé alakítja, megszabadítva az emberiséget a gépelés időrabló szerepétől. Az agy-számítógép összekapcsolása – bár egyelőre nagyon távoli lehetőség – olyan vizionáriust is befektetésre ösztönzött, mint Elon Musk.
Az augusztusi Borealis Futuris tartalmából:
- Milyen lesz a jövő munkahelye, a future office? Milyen lesz a városi közlekedés, a munkába járás ott, ahol ez még egyáltalán releváns marad?
Amennyiben téged is feszít egy-egy jövővel kapcsolatos kérdés és szeretnéd, hogy jövőkutatónk válaszoljon rá, küldd el nekünk. Mi összegyűjtjük ezeket, és András segítségével igyekszünk választ is találni rájuk.
Tárgy: Borealis Futuris
