Rövid téli szünet után folytatjuk a jövő, kémlelését online magazinunk hasábjain. Igazodva a legutóbbi Borealis-beszélgetések témájához, Kánai Andrást is a nagyvállalatok jövőjéről kérdeztük.
(Nagy)vállalati várakozások 2021 – COVID után? Kik élik túl, kik nem? Milyen üzletágak nőhetnek ki a nyomán? Milyen alapvető, végleges változásokkal érdemes számolnunk?
K.A.: A világ nem hivatalos járványhelyzet-bejelentése, azaz 2020 márciusa óta a legtöbb céget és vállalkozást három kategóriába lehet besorolni.
Az elsőbe azok tartoznak, melyek szolgáltatásai a bezárt, emberi találkozásokban jelentősen megkurtított életmódban felértékelődtek. Mivel a digitális összeköttetés lett a COVID-világ alap-infrastruktúrája, ezért idetartoznak az internetszolgáltatók, a digitális szórakoztatóipar (Netflix, Disney), az esporttal vagy házhozszállítással foglalkozók.
A második csoportba a cégek nagy részét nyugodtan be lehet kategorizálni: ezek forgalma, bevétele egyértelműen csökkent a járvány hatására. Hol csak kisebb mértékben – például Magyarországon a kiskereskedelem – hol pedig sokkal jobban, például a divatcikkek területén.
A harmadik csoportba a puszta túlélésükért harcoló, bevételi lehetőségüktől megfosztott vállalkozások tartoznak: elsősorban a vendéglátásról és a turizmusról beszélhetünk. Ez utóbbi csak itthon körülbelül 10%-át adja a GDP-nek, és közvetve több százezer embernek adott munkát.
Ahogy a legutóbbi Borealis “A jövőnek van jövője” rendezvényén is elmondták a résztvevők, egyik pillanatról a másikra kellett egyszerre megnyugtatni a munkatársakat, egyezkedni a partnerekkel, beszállítókkal, és víz felett tartani a cégeket. Egyik napról a másikra voltak kénytelenek a home office intézményét villámgyorsan bevezetni, míg a gyárakban dolgozók számára a biztonságos munkavégzés körülményeit kialakítani.
A nagy transzformáció része lett az újratervezés. Sok vállalat azonnal leállította néhány üzletágát, amelyek az emberi találkozásokra épültek vagy ahhoz kapcsolódtak. Ezt a fajta profiltisztítást más helyeken új irányok megjelenése váltotta fel. Mivel az utolsó, de a jelenlegihez sem méretében, sem globalitásában nem összemérhető világjárvány csaknem száz éve söpört végig több kontinensen, nem volt erre felkészülve senki. A tankönyvek, a szemináriumok és a konferenciák anyagai között a menedzserek nem találtak kapaszkodót, amely a hirtelen mélyvízben biztos, stabil pontnak bizonyult volna. A túlélésben sokszor még a magyar leányvállalatok nyugati társcégei sem tudtak biztos eligazítást adni, ezért a rögtönzés, a vészhelyzetben is jól működő csapat, az elhivatott vezető hármasa jelentette a kulcsot.
Így is voltak, akik gyorsan reagáltak. Több étterem a kiszállítás adta lehetőségre ált át, és a digitális kapacitások fejlesztésébe menekült. A MOL a kenőanyag-üzletága segítségével a pandémia első heteiben még hiányterméknek számító fertőtlenítő-piacra szállt be hatalmas mennyiséggel. Akadt olyan magyar vállalkozás, amely egy éjszaka alatt átállt az ugyancsak nagyon keresett maszkok gyártására (előtte ajándékot gyártó nyomdaként működött, de megrendelések, vállalati események hiányában váltania kellett).
A vállalatok számára a 2021-es már a második év, amikor sutba vághatják az éves tervezést. A járvány hullámszerű csúcspontjai ugyanis váratlan intézkedésekre sarkallják a kormányokat, és a helyzet így hétről hétre változhat. Ha a virológusok várakozása – és az eddigi, főleg az izraeli és brit oltások eredménye – szerint alakul a helyzet, akkor 2021 végén már talán körvonalazódik egy vírussal együtt élő, újra kinyílt gazdaság és társadalom képe.
Mi fogja jellemezni ezt az új, “még-nem-a-régi” világot a vállalatok szintjén?
Először is, mivel mindenki átesett a “tűzkeresztségen”, természetesebb lesz, hogy ezentúl vészforgatókönyvekben (is) fognak gondolkodni, vagyis lesz írásban rögzített folyamat hasonló esetre.
Másodszor a pénzügyi likviditás megőrzése, a tartalékolás sokkal nagyobb szerepet kap.
Harmadszor, az emberi erőforrással kapcsolatos tennivalók előrébb kerülnek: az eltelt hónapokban rengeteg vállalat – akár fájdalmas kompromisszumok árán is – igyekezett egyben tartani a jól működő csapatait. A belső, transzparens, egyértelmű kommunikáció sok helyen felváltotta az addigi, “békeidőben” megszokott vállalati nyelvezetet, és semmi ok nincs arra, hogy ez ne legyen a továbbiakban az új policy.
Negyedszer – legalábbis az átmeneti időben, amikor még jelen van a vírus, de egyre kisebb fenyegetést jelent – a hibrid munkavégzésből adódó hátrányok orvoslása lesz a feladat. Ki dönti majd el, hogy ki dolgozik otthonról és kinek kell bejárnia? Hogyan hozzák össze néha egy térben a home officeban és irodából is dolgozó munkatársakat?
Ötödszörre: a digitális transzformáció újabb elemei épülhetnek be a vállalkozások mindennapjaiba. A megszokott és normává lett videó hívások mellett új elemekkel bővülhet a digitális paletta: belső kommunikációval, nyilvántartásokkal, interaktív elemekkel (pl. szavazások), melyek eddig az offline világra voltak inkább jellemzőek.
A hatodik fontos elem a vezetők kiválasztása lesz, mivel a helyzet megmutatta, hogy a menedzsereknek most igazán vezetői, iránymutatói, tanácsadói szerepbe kellett belehelyezkedniük, és ez nem mindenkinek ment jól. Könnyítés is van a helyzetükben: a vészhelyzet miatt sok döntési útvonal lerövidült, vagyis mint egyfajta stresszes helyzetben, a cégek – akárcsak az élő szervezetek – helyes immunreakcióval válaszoltak. Az utolsó változás a diverzifikáció lesz: amelyik cég csak tud, az igyekszik majd több lábon állni, megreformálni a beszerzési láncát, és minél inkább függetlenedni a külső hatásoktól. Ezt a keserű leckét mindenekelőtt azok a vállalatok tanulták meg tavaly, akik a lezárt Észak-Olaszorszából vártak árukat, vagy árgus szemekkel figyelték, mi történik Kínában.
Összességében elmondható, hogy sokkal rugalmasabb, veszélyhelyzetben könnyebben skálázhatóbb cégszerkezetekre lesz szükség, és a váratlan esetekre szóló menekülési útvonallal. A digitális működési mód és a fogyasztók online elérése minden eddiginél fontosabb lesz. Az automatizálás új erőre kaphat.
***
A következő, márciusi Borealis Futuris tartalmából:
Gyógyászat, gyógyszeripar jövője – Várhatóak-e még hasonló járványok, mint a COVID? Hogy ítéljük meg a vakcina előálltás gyorsaságát, siker vagy kudarc? Mit tanulhatott ebből az iparág, amit egy hasonló járvány kitörése esetén alkalmazni tud? Milyen alternatív gyógyászati lehetőségek lehetségesek a jövőben?
Amennyiben téged is feszít egy-egy jövővel kapcsolatos kérdés és szeretnéd, hogy jövőkutatónk válaszoljon rá, vagy szívesen olvasnál egy témában, küldd el nekünk. Mi összegyűjtjük ezeket, és András segítségével igyekszünk választ is találni rájuk.
Tárgy: Borealis Futuris
