Amikor egy szervezet – akár belső, akár külső tényezők hatására – válsághelyzetbe kerül, a vezetők első döntései között szerepel, hogy a kevésbé fontosnak ítélt területekről visszavonják a fókuszt. Pedig a Pareto-elvet figyelembe véve, ez az egyik legnagyobb hiba, amit egy vezető elkövethet a nehéz időkben.
Aki valaha is kertészkedett már, az pontosan tudja, hogyha egy növényt gyökerestől kitépünk, az nem nő újra. Ha viszont csak visszavágjuk, akkor lehetőséget biztosítunk számára, hogy újra kihajtson és tovább növekedjen egészségesebb környezetben. Ez az egyszerű példa jól szemlélteti, hogy mi a helyzet akkor, ha egy szervezet életében beköszönt a válság és azonnali átcsoportosításra van szükség. A vezetők ilyenkor jellemzően azonnal visszavonják az energiákat minden olyan területről, amelyről úgy ítélik meg, hogy nem szükségesek a túléléshez. Jellemzően a kreatív, alkotó folyamatok az első áldozatai a gazdaságilag nehezebb időszakoknak, pedig ez téves működés. A jól működő szervezetekben ugyanis a Pareto-elv működik. Eszerint az energia 80%-át érdemes a BAU-ba (Business As Usual, azaz a megszokott tevékenység) fektetni, 20%-ot viszont fenn kell tartani az alkotó, kreatív fejlődésnek.
Áramoltassuk az energiákat
Valójában válsághelyzetben kifejezetten fontos, hogy megtartsuk a kreatív folyamatokat. Természetesen fontos, hogy elsősorban a túlélést rövid időn belül támogató területekre koncentráljuk az energiákat, de nem kell visszavágni mindent. Ilyenkor ugyanis még több alkotó, praktikus intelligenciára van szükség a szervezet életében, amivel új megoldások születhetnek. A kreativitást és praktikus intelligenciát tehát folyamatosan áramoltatni kell a szervezeten belül. És hogy miért fontos ez? Mert akárcsak egy távfutó esetében, itt is a folyamatos munka a lényeg. Hisz a maratoni táv teljesítéséhez is a rövid távok egymásra épülésén át vezet az út.
Tetralemma-módszer, mint a megoldás kulcsa
Minél nagyobb tehát a változás, annál több energiát kell beletenni a kreatív folyamatokba. Erre jó eszköz a tetralemma-módszer, amivel jól lehet stimulálni, hogy a jelen helyzettől – ami válsághoz vezetett –valamilyen eltérő, másfajta eszközt alkalmazzunk a válság kezelése során.
Az emberek, így a vezetők is, alapvetően bináris gondolkodásúak a problémamegoldás terén: úgy gondolják, vagy az egyik, vagy a másik megoldás működik.
A tetralemma módszer lényege, hogy 4 nézőpontból közelítek a problémához vagy inkább 4 megoldási lehetőséget vázolok fel a kialakult helyzetre.
- Az eddigi működés szerint cselekszem tovább – amikor a nézőpontom az, hogy minden úgy jó, ahogy eddig csináltam;
- Teljesen felszámolom az eddigi működést – amikor a nézőpontom az, hogy visszavonok mindent és mostantól egyáltalán nem fordítok rá energiát;
- Hibrid nézőpont – csinálom amit eddig, csak kevesebb energia bevitellel;
- Fejest ugrok az ismeretlenbe.
Az innováció útján
Míg az első három nézőpont nem tartalmaz valódi innovációt, addig a negyedik nézőpont maga az innováció. Eszerint a nézőpont szerint ugyanis, teljesen el kell felejteni a jelenlegi környezetet és a jelenlegi korlátokat. Design mindset-tel kell végig gondolni, mit is szeretnék elérni, kiindulópontnak pedig a jelenleg helyzetünk helyett, a jövőbeni célállapotot kell megjelölni. Ezt a gondolkodást érdemes bátorítani és beépíteni a szervezet mindennapjaiba.
Cselekedj!
A kulcs azonban ne a siker legyen, hanem a cselekvés. Hisz ennek a nézőpontnak épp az a lényege, hogy addig ismeretlen útra térünk rá, olyanra, amiben még nincs tapasztalatunk, nincs tudásunk arra vonatkozóan, hogy ott mi és hogyan működik. A hibázás lehetősége, a kísérletezés azonban fontos szervezeti kultúra elem, ha növekedni szeretne egy szervezet. Ha ez a cél, el kell tudni fogadni a hibázás lehetőségét, a lényeg nem a hibátlanság, hanem, hogy mihamarabb derüljenek ki a buktatók. Ehhez szükség van az előző bejegyzésünkben említett probléma feltáráshoz szükséges számok/adatok/tények információjára annak érdekében, hogy a vezetés valós képet kapjon arról, mi működik, és nem működik a szervezet életében.
Mindezek után csak egy kérdés maradt. Te mit fogsz tenni ma, holnap és az azt követő napokon?
Olvasd el korábbi blog sorozatunkat is a válsághelyzetek kezeléséről, az alábbi linkekre kattintva:
- Válságálló növekedés – 5 szokás, amely hozzájárul a szervezet fejlesztéséhez
- Válságálló növekedés – 1. szokás: Menj közel a problémához!
- 5 pozitív nézőpont, ami segíthet átvészelni a válsághelyzetet
- 1.lépés: Passzív áldozatiságból aktív cselekvés
- 2.lépés: Tartsd kontroll alatt a problémát!
- 3.lépés: Kapcsolódás és elszigeteltség
- 4.lépés: Stressz-kezelés helyett proaktív növekedés
- 5.lépés: Ha nem működik az A terv, hozzuk ki a legtöbbet a B tervből!
