Válságálló növekedés blog sorozatunk egyfajta útmutató a szervezetfejlesztés során. Célja, hogy megmutassa, milyen szokásokat érdemes követni vagy bevezetni a szervezet életében ahhoz, hogy válsághelyzetben is képes legyen növekedni.

A mondás szerint, távolodj el a problémától, hogy teljesebb képet kapj, ehhez először tisztánlátásra van szükség. Az eltávolodás előtt tehát menjünk közel, hogy egyáltalán meglássuk, mi is a gyökérprobléma a szervezetünk életében. Mi az, ami gátolja, blokkolja a haladásunkat, a fejlődést.

Az adat hatalom

Manapság rengeteg adat áll rendelkezésünkre. Azonban hibát követünk el akkor, ha ezeket az adatokat nem alakítjuk át információvá. Az adat ugyanis információ, az információ pedig eszköz a problémamegoldás felé vezető úton. Szervezetfejlesztő cégként sajnos ritkán tapasztaljuk, hogy az elakadásban lévő szervezetek strukturált, problémamegoldó számok/adatok/tények alapján működő rendszerben gondolkoznának. Pedig aki így tesz, az azonnali versenyelőnyhöz juttatja saját magát. Az ilyen vezető ugyanis nem érzések és azonnali impulzusok alapján hozza meg a döntéseit, hanem ráfókuszálva az adott problémára képes kinagyítva látni a forrását. Ennek megfelelően pedig energiákat mozgósít. Éppen ezért nagyon fontosak a számok és a tények. Ezeknek köszönhetően szembesülhet egy szervezet a gyökérproblémájával. Ezzel elkerülve azt a tévutat, hogy valójában nem is a valós problémájára keres megoldást.

Folyamatos vizsgálat jelentősége           

A folyamatos növekedés egyik alapfeltétele tehát, hogy a vezetőség számok és adatok alapján hozzon döntéseket. Ehhez az kell, hogy szem előtt legyen tartva, hogy milyen hatása van az adott problémának, mekkora a kiterjedése. Érdemes előre prognosztizálni, milyen hatással lesz a szervezet életére ha cselekszünk, vagy épp, ha nem cselekszünk. Ez nagyon fokú tudatosságot, strukturált gondolkodást igényel, amivel a szervezetek mindössze 10%-a rendelkezik csupán. Pedig ez fontos momentum kellene legyen, hisz a strukturált gondolkodásmód strukturált problémamegoldást eredményez, ami az egyetlen valós megoldás az elakadásokra.

Sturkturált problémakezelés 5 lépése         

De mégis, hogyan kell strukturáltan problémát kezelni? Szerencsére ehhez is tudunk útmutatót biztosítani.

  1. Ismerd meg a problémát számok/adatok/tények alapján!
    Ez valójában azt jelenti, hogy ne csak nézzünk, lássunk, de értsünk is. Mint korábban említettem, az adat információ, az információ pedig eszköz a megoldás felé. Ha a számokat nézem, akkor választ kapok az adott probléma gazdasági hatásaira a szervezet tekintetében. Tehát számadatokkal kell kifejezni a szervezet életében felmerülő problémákat, hatásokat és lehetőségeket is.

 

  1. Ismert meg a probléma gyökér okát!
    Az agilis projektmenedzsment egyik alapvetése, az 5 Miért kérdés. Tehát, ha felmerül egy probléma, amit már valós vonatkozásában felismertünk, akkor vizsgáljuk a miértjeit. Szervezeti szinten kell eljutni annak a megértéséig, hogy hogyan alakulhatott ki, merülhetett fel egyáltalán az adott elakadás. Számos szervezet életében megfigyelhető, hogy anélkül elsétálnak egy-egy probléma mellett, hogy valójában felismernék, hisz annyira beépült a hétköznapi működésbe, hogy már fel sem tűnik senkinek. A tűzoltás helyett, tehát ebben a helyzetben is a holisztikus megközelítést érdemes alkalmazni és folyamatában vizsgálni egy-egy kisebb elakadást, mielőtt még megnőne.

 

  1. Tűzz ki egy okos célt!
    Tévesen gondolják azt a vezetők, hogy a siker már egy eredmény kell, hogy legyen. A sikert előre meg kell határozni, le kell fektetni a kritériumait. Ehhez pedig kell egy folyamatos visszajelzés, rendszeres önvizsgálat szervezeti szinten, hogy rálássunk, minden cselekedett, minden lefektetett kritérium folyamatában is szolgálja-e az elérni kívánt okos célunkat, tehát jó irányba haladunk-e a sikerrel előre kikövezett utunkon vagy épp szükség van-e néhány macskakő cseréjére, hogy a darabok egymást kiegészítsék, és ne legyen köztük kátyú, amiben megbotlunk útközben.

 

  1. Ha kell, avatkozz be!
    Ez épp az előbb említett kátyúzás. Csak épp ne felszínesen betömködjük a lyukakat, hanem ha kell, bontsuk vissza és építsük újra. Ehhez rendszeres visszamérésre van szükség, tehát annak a folyamatos vizsgálatára, hogy az adott problémára valós megoldást kínáltunk-e vagy csak elfedtük a lyukakat, amik bármikor újra beomolhatnak.

Konklúzió

Összegezve tehát növekedést segítő szervezeti szokásunk első lépését, a legfontosabb a tisztán látás és az alapos vizsgálat. Szervezeti értelemben nem hagyatkozhatunk csak a megérzéseinkre, minden aspektus vizsgálata fontos ahhoz, hogy még válsághelyzetben is növekedésben tudjuk tartani a vállalatunkat. Ha ezt a szokást beépítjük a szervezet életében megalapoztuk a stabil, hatékony működést bármilyen körülménnyel is találjuk szembe magunkat.

Olvasd el korábbi blog sorozatunkat is a válsághelyzetek kezeléséről, az alábbi linkekre kattintva:

Felgyorsult változás, növekvő teljesítmény