Borealis-beszélgetések következő témája napjaink egyik meghatározó, szerteágazó globális folyamata, a digitalizáció. Beszélgetőpartnereink egyikét, Sávos Andrást, a Knorr-Bremse A.G. digitalizációért felelős alelnökét előzetesen arról kérdeztük, neki mit jelent a digitalizáció, és hogyan van jelen ez a folyamat cége, a Knorr-Bremse életében.
Tavaly júliusban nevezték ki a Bosch csoport vezetőjévé Magyarországon és az Adria régióban dr. Szászi Istvánt, aki ezt megelőzően a cég Budapesti Fejlesztési Központját vezette és a régiós kutatás-fejlesztésért is felelt. Szászi Istvánnal egyebek között arról beszélgettünk, hogy ebben a gyorsan változó, számos problémával (COVID, háború, globális gazdasági problémák) terhelt időszakban hogyan képzeli el az itthon 8 vállalatot és több mint 17 ezer munkatársat tömörítő cégcsoport vezetését, jövőállóságának megerősítését.
Gyálon találkoztunk, szeretett üzemében. 15 éve vezeti a magyarországi Eisberget, de az elfáradás, a fásultság jeleit nyomokban sem tudom felfedezni rajta. Ugyanolyan tűzzel beszél, mintha tegnap állt volna be. Gazsi Zoltánt, az Eisberg Hungary ügyvezető igazgatóját arról kérdeztem, hogy ebben a járvánnyal, háborúval nehezített időszakban hogyan vezeti a vállalatot, hogyan tervez, hogyan igyekszik kiküszöbölni a negatív hatásokat.
COVID, alapanyag-, chip- és munkaerőhiány, energia-áremelkedés, orosz-ukrán háború – hogy csak néhány tényezőt emeljünk ki az elmúlt két év gazdasági-társadalmi környezetét meghatározó tényezők közül.
Heiszler Gabriella 16 éve dolgozik a SPAR-nál, öt éve elnök-ügyvezetőként. A 380 saját áruházból, és több mint 200 franchise üzletből álló hálózatot irányító cégvezetőt egyebek között arról kérdeztük, milyen eszközökkel, milyen fogásokkal lehet irányítani a vállalatot ezekben a nehéz és összetett, válságos időkben.
Mire befejeztük a beszélgetést Barna Zsolttal, a Waberer’s International Nyrt. vezetőjével, én mindent elhittem neki. Nem azért, mert hiszékeny vagyok, hanem azért, mert meggyőzött a belőle áradó hit és az a tűz, amellyel vezeti, képviseli a céget, az első és eddig egyetlen munkahelyét, ahol már több mint 25 éve teszi a dolgát. Hol projektmérnökként, hol vezérigazgatóként. Egyebek között arról kérdeztem, hogyan sikerült kimászni a vállalatnak a COVID okozta mély gödörből, hogyan hat rájuk az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedése és az orosz-ukrán háború.
A Borealis beszélgetések a Jövőnek van jövője programunk keretében szervezett, a mega- és makrotrendekre, a világban zajló, jövőbe mutató gazdasági és társadalmi folyamatokra, a jelen meghatározó történéseire koncentráló esemény sorozatunk.
Év végéhez közeledve, az ünnepi időszakban az emberi hitrendszerek és a spiritualitás felé fordítjuk a jövendőmondó gömbünket. Ahhoz képest, amiben most a 21. század elején hiszünk, miben hihetünk a jövőben? Vajon átrendeződik-e a világ vallási térképe? Erről kérdeztük Kánai András, jövőkutatót.
Alaposan megtépázta a világgazdaságot a COVID-járvány, és rámutatott többek között a hosszú értékláncok sérülékenységére – derült ki október 20-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott immár 8. Borealis-beszélgetésen, mely a Válság, világ, gazdaság – Átrendeződés, vagy status quo? címet viselte.
Hogyan hat a digitalizáció a vállalatok hatékonyságára, a munka világára? Hogyan tudja mindez a teljesítményt ösztönözni, láthatóvá tenni? Milyen kihívások elé állítja a szervezeti működést, kollaborációt?
A nyár elmúltával berobbant az ősz és vele együtt az újraélesztett üzleti élet. Ezúttal világgazdasági kitekintést tettünk és Kánai András jövőkutatóval több aspektusból kémleljük, hogy mit hozhat a jövő az üzleti élet szereplői számára.
Ha nyár, akkor utazás, szórakozás és minden, ami ezzel jár. A járvány alaposan felforgatta az életünket e téren (is) az elmúlt egy-két évben. Vajon milyen irányt vett ennek következtében e tevékenységeink iránya, megváltoztak az alapvető trendek?
