Október 12-én tartjuk a Borealis-beszélgetések következő rendezvényét, amelynek témája napjaink egyik meghatározó, szerteágazó globális folyamata, a digitalizáció. Beszélgetőpartnereink egyikét, Sávos Andrást, a Knorr-Bremse A.G. digitalizációért felelős alelnökét előzetesen arról kérdeztük, neki mit jelent a digitalizáció, és hogyan van jelen ez a folyamat cége, a Knorr-Bremse életében.
Az, hogy a Knorr-Bremse-nek személyedben van egy digitalizációért felelős alelnöke számomra azt jelenti, hogy a cég komolyan veszi ezt a folyamatot. A te értelmezésedben mit takar a digitalizáció, hol ragadod meg ennek a rendkívül szerteágazó folyamatnak a lényegét?
Megítélésem szerint egy kicsit túl van misztifikálva ez a téma: forradalmi ugyan és nagyon újszerű is, de azért le lehet egyszerűsíteni. Értelemszerűen nagyon sok fajta új technológia, új megoldás, új gondolat jelenik meg ebben a fogalomkörben, de a nap végén alapvetően ugyanarról szól a történet, mint korábban.
Miről?
Mi a Knorr-Bremse-nél úgy kategorizálunk, hogy léteznek a jövendő digitális termékek, amelyekből mi is és más cégek is szeretnének üzletet csinálni, és léteznek a belső folyamataink, amelyeket a digitalizáció eredményeinek alkalmazásával igyekszünk minél hatékonyabbá tenni. Mindkét irány létezett már korábban is, tehát nem csupán pár éve beszélhetünk digitalizációról. Most annyiban más a történet, hogy az elmúlt 10-15 évben a technológia fejlődése rendkívüli mértékben felgyorsult, legyen szó az internetről, a számítási kapacitásokról vagy éppen a mesterséges intelligenciáról (MI).
Ez azonban nem jelenti azt, hogy például az MI egy teljesen új jelenség lenne, hiszen az alap algoritmusai már 50 évvel ezelőtt is léteztek. Az én értelmezésemben az történt, azért kapcsolt magasabb sebességbe a digitalizáció, mert a technológia utolérte az elméletet. Azaz, ma már létezik olyan számítási kapacitás, amit „rá lehet ültetni” azokra az algoritmusokra, amelyek már régebb óta léteznek, és kialakultak olyan statisztikai módszerek, amelyek tovább segítik, pontosítják az adatok értelmezését, és ezzel növelik a felhasználhatóságukat. Mindez együtt pedig nagyon hatékonyan tud működni. Nem akarok illúzióromboló lenni, pusztán egyszerűen szeretném visszarángatni ezt a témát a földre, mert hogy ott van a helye.
Beszélünk mostanság például az ipar 4.0-ról, de hát mi ezt csináltuk már 20, 30 meg 40 évvel ezelőtt is. Ami megváltozott: az a technológia, aminek köszönhetően számos olyan dolgot meg tudtunk oldani, amit korábban nem. Ha valaki, akkor én nagyon elkötelezett vagyok a digitalizáció mellett, csupán azt szeretném érzékeltetni, hogy maga a gondolat nem új, és egyáltalán nem indokolt ennyire – modern szóval élve – „felhype-olni” a témát. Ez nem az ügyet szolgálja, hanem a puszta pénzkeresést.
Talán az is hozzájárul ehhez a mostani rohamos fejlődéshez, hogy a dolgok sokkal hatékonyabban vannak ma hálózatba kötve (Internet of Things, IoT), nem?
Ez egészen biztosan így van, ennek a jelentőségét nem is szeretném alábecsülni. De azért azt elmondanám, hogy mi a Knorr-Bremse-nél már 20 évvel ezelőtt összekapcsoltuk az összes rendelkezésünkre álló gépet és berendezést. Igaz, hogy egy régebbi technológiával tettük ezt, de megtettük. Ma már persze mi is up-grade-eljük ezt a kapcsolatot, hiszen a jelenlegi technológiai fejlettségi szinten sokkal több lehetőség van az egységek közötti kooperációra. Ráadásul azáltal, hogy az internet megjelent, már nemcsak a cégen belül lehet összekapcsolni az eszközöket, hanem a világon bárhol.
A Knorr-Bremse digitalizációért felelős alelnökeként mi a feladatod?
Alapvetően koordinációs szerepem van. Korábban a Knorr-Bremse Vasúti Járműrendszerek Hungária Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgoztam, és kiterjedt tapasztalatot szereztem arról, hogyan segíti a digitalizáció egy cég működését. A munkámat a központban is látták és értékelték, úgyhogy rám bízták a cég digitalizációval összefüggő tevékenységeinek összehangolását. A Knorr-Bremse-nek két divíziója van: egy vasúti és egy közúti. Én együtt dolgozom a két divíziónak azokkal a területi vezetőivel, akik a digitalizációs fejlesztésekkel foglalkoznak.
Van egy másik, teljesen konkrét feladatom is: a belső folyamatokhoz kapcsolódó, hatékonyságnövelő digitalizációs, optimalizációs megoldások megtalálása, alkalmazása.
A digitalizációtól sokan tartanak, féltik a munkájukat, az egzisztenciájukat, mondván: a gép előbb-utóbb kitúrja őket a pozíciójukból. Te hogyan látod ezt a kérdést?
A digitalizációtól teljesen függetlenül mindig is volt és mindig is lesz folyamatoptimalizáció. Minden olyan tevékenységet, amelyet lehet automatizálni, előbb-utóbb automatizálni is fognak. Akár tetszik, akár nem, a világ ebbe az irányba halad. Kezdetben a nagyon egyszerű, ismétlődő folyamatokban lehetett felváltani géppel az embert, a mai forradalmi technológiai fejlődés nyomán azonban erre minden bizonnyal a bonyolultabb, összetettebb folyamatok esetében is lehet számítani. Tehát az irodai munkában is. Pláne, hogy ezeknek a technológiáknak az ára folyamatosan csökken…
Ha visszanézel a Knorr-Bremse elmúlt 5-10 évre a digitalizáció szempontjából, mit látsz: hová jutott a cég a digitalizáció tekintetében, a digitalizációnak köszönhetően?
Mi nem azok vagyunk ebben a folyamatban, akik vakon rohannak előre. Megvárjuk, amíg lecsillapodnak a „hype-ok”, és utána nézzük meg, mit lehet tenni. A Knorr-Bremse-nél egyébként folyamatosak voltak a kor kívánalmainak megfelelő fejlesztések, de az utóbbi időben persze nálunk is felgyorsultak a folyamatok, párhuzamosan a technológia viharos fejlődésével.
Mondanál egy-két olyan, a digitalizációval összekapcsolható projektet, amelyeken a Knorr-Bremse mostanság dolgozik?
Dolgozunk startupokkal, amelyek között van egy olyan cég, amely arra szakosodott, hogy mindenféle text mining (szövegbányászati) technikával információkat gyűjtsön a legkülönbözőbb témakörökben. Mostanában sokat lehet hallani a beszállítói láncok körüli problémákról. Ez a cég, illetve ez a technológia a Knorr-Bremse beszállítóiról gyűjt információkat azzal a céllal, hogy minél hamarabb előre lehessen jelezni a beszállítói láncban jelentkező kockázatokat. Nagyon izgalmas projekt, és alapvetően ez is a technológiáról szól.
Bognár Károly
Tovább a Borealis-beszélgetések, Ember és gép – Digitalizáció ma és holnap 2022.10.12. oldalára
Regisztrálj most és nézd meg később! A beszélgetés felvételét elküldjük minden regisztrált részére.
