A Borealis Consulting folyamatosan keresi azokat a témákat, amelyek feldolgozásával segítséget tud nyújtani a vállalatoknak ahhoz, hogy jobban el tudjanak igazodni a jövendő világban. A Borealis-beszélgetések legutóbbi eseményén a gazdaság szerveződésének változásáról, az új gazdasági-intézményi formák megjelenéséről, a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) mibenlétéről, fejlődési lehetőségeiről beszélgettünk meghívott vendégeinkkel: Buday Bencével, a Wallis Zrt. transzformációs igazgatójával, a SHARE NOW autómegosztó cég korábbi vezetőjével, Horváth Gáspárral, a Miutcánk.hu társalapítójával, termékfejlesztési vezetőjével, Sárvári Krisztina turisztikai szakemberrel, a noszvaji Oxigén Family Hotel és a Tündérkert Szálloda volt igazgatójával, a hotelmentok.hu oldal létrehozójával és üzemeltetőjével, valamint Dr. Zilahy Gyulával, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének vezetőjével.

Arra voltunk kíváncsiak, hogyan működik, mely területeken működik jól a sharing economy, milyen perspektíva előtt áll, hogyan kapcsolódik a fenntarthatósághoz, milyen kihívások elé állítja a hagyományos cégeket?

Elöljáróban néhány adat arról, hogy miért is kell beszélnünk a megosztáson alapuló gazdaságról:

Az Airbnb már 2015-ben a világ 190 országának 34 000 városában kétmilliónál is több meghirdetett szálláshellyel rendelkezett.
A PwC kapcsolódó tanulmánya szerint míg 2013-ban abban öt iparágban, amelyben ez az új üzleti modell leginkább jelen van (c2c hitelezés, közösségi finanszírozás/online távmunka/autómegosztás/lakásmegosztás/online zene és videó streamelés), 15 milliárd dollár árbevételt értek el a sharing economy vállalatok, 2025-re bevételük már 335 milliárd dollárra nő.
Az Európai Bizottság elemzése alapján a világ útjain jelenleg közlekedő körülbelül 1 milliárd autó közül 740 milliót csak egy személy használ, egy átlagos házban pedig 3 000 dollár értékű kihasználatlan eszköz található.

Születés

Milyen szükséglet hívta életre a megosztáson alapuló gazdaság megjelenését, és mi tette lehetővé a megszületését? – tettük fel az első kérdést beszélgetőpartnereinknek.

Dr. Zilahy Gyula úgy vélte, mindenek előtt definiálni szükséges, hogy miről is beszélünk, hiszen sok minden keveredik, amikor a megosztáson alapuló gazdaságra gondolunk: peer to peer economy, közösségi gazdaság, access economy, az autómegosztásban car sharing, drive sharing. Ezek mind mást jelentenek, és a logikájuk is eltérő. “Mi az egyetemen fenntarthatósági szempontból elemezzük ezeket a formákat, és nagyon fontos, hogy lássuk az eltérő logikát.”

Megosztás mindig is volt. Eszközök kellenek ahhoz, hogy modern megosztásról tudjunk beszélni, azaz az internet egy fontos tényező. A városiasodást szokták még emlegetni mozgatórugóként, a népsűrűséget és a fenntarthatóságot is, jóllehet ez utóbbi nem a fő motiváció.

Valóban fontos definiálni, hogy miről beszélünk – erősítette meg az elhangzottakat Buday Bence. Vajon sharing economy-e az, ha valaki kölcsönkéri a szomszédjától a fúrót, és cserébe ad érte pogácsát vagy valami mást? Ez most sharing economy vagy cserekereskedelem? Ha a sharing economy egy jelentősebb értékű eszköz vagy erőforrás felhasználásának és monetizálásának a megosztását jelenti, akkor akkor igazából hol különbözik ez az előző példától? – tette fel a kérdést. Ő is arra jutott, hogy a nagy újdonság, az áttörés az, hogy olyan technológiai platform jött létre, amelyet mindenki elérhet, és bárki, nagyon alacsony belépési küszöbbel tud belépni ebbe a rendszerbe felhasználóként és szolgáltatóként egyaránt. A felhasználói igény tehát mindig jelen volt, a technológiai evolúció pedig kis belépési küszöbbel elvitte a lehetőséget több tíz-és százmillió emberhez különböző iparágak és eszközök esetében.

A szállodaiparban az új gazdaságot képviselő Airbnb a hagyományos szállodák nagy versenytársa – mondta el Sárvári Krisztina, de érdekes, hogy nagyon sokszor az online platformok, így a Booking.com is előbújt, ami azért érdekes mert azon a hagyományos szállodák és az újszerű szállások egyaránt foglalhatók. A szállodaiparban tehát még összetettebb, hogy mit értünk sharing economy alatt.

A Miutcánk.hu-t elindító egyik felismerés az volt, hogy miközben vidéken könnyebben egymásra talál a kereslet és a kínálat, például gyorsan átszaladok egy öngyújtóért a szomszédba, ha nálam éppen nincs, a városban, ahol pedig sokkal nagyobb a népsűrűség, az erőforrás-koncentráció, rengeteg eszköz van az embereknél, mégsem férünk hozzá azokhoz – avatta be a hallgatóságot a Miutcánk.hu születésének körülményeibe Horváth Gáspár. A másik gondolat a portál elindulása mögött pedig az volt, hogy itt van ez a sok fizikai és nem fizikai (pl. az emberi kapcsolatok) erőforrás, amelyeket valahogyan össze kellene hozni, ezt a fajta pazarlást meg kellene szüntetni. Az eszköz ehhez valóban az internet volt, amelyen már látszott, hogy mindenki hozzá fog férni.

Profitabilitás

Miután kiderült, hogy a sharing economy mennyire összetett, milyen sokféle modellt rejt, arról beszélgettünk, hogy az e körbe sorolható cégek, mennyire tudnak, tudhatnak hosszú távon profitábilisak lenni.

Akkor beszélhetünk megfelelő profitabilitásról, ha van egy olyan piaci penetrációja ennek a modellnek az adott iparágban, amely már gazdaságossá teszi, először költség oldalon, azután már keresleti oldalon is a működését – hangsúlyozta Buday Bence.

A Miutcánk.hu a jövedelmezőség tekintetében a korai szakaszban tart – szögezte le Horváth Gáspár. Budapesten a lakosság 2-3 százaléka van benne a rendszerben, tehát a cég még nem a felhasználók, illetve a tranzakciók alapján generál bevételt. A Miutcánk.hu ehelyett elérést biztosít az önkormányzatoknak azokhoz a közösségekhez, amelyek a platformon jelen vannak, illetve az önkormányzatoknak kutatásokat, felméréseket készít, segítik a kommunikációjukat a helyi polgárokkal.

Az Airbnb-nél nem kérdés a profitabilitás, nagyon gazdaságosan működő, hatalmas szervezetté nőtte ki magát – tette hozzá Sárvári Krisztina.

Dr. Zilahy Gyula arról beszélt, hogy például az autómegosztás esetén szinte milliméterre megegyeznek a szolgáltatási határok. Ami nagyon lényeges az a bizalom kérdése. A sharing economy kialakulásában szerepe lehetett annak, hogy a nagy cégekben már nincs meg a bizalom. Túl sok ilyen céget azonban nem bír el a piac. Teljesen más annak a cégnek az üzleti modellje, amelyiknek csak az autómegosztás a profilja, illetve annak, amelyik egy nagy vállalathoz kapcsolódik. Három autómegosztó vállalkozás van ma Magyarországon, de pillanatnyilag mindhárom veszteséges – tette hozzá Buday Bence.

Fogyasztói motivációk

Fontos kérdés, bármilyen sharing economy cégről beszéljünk is, hogy a fogyasztó miért az adott konstrukcióban vesz részt, miért nem másban − vetette fel Buday Bence. Részéről ez gazdaságossági kényszer, értékrendbeli kérdés vagy szociokulturális, illetve társadalmi elvárásoknak akar megfelelni? Nagyon fontos megérteni, hogy bármilyen modellről is van szó, miért az adott megoldás mellett dönt a fogyasztó. Sárvári Krisztina, mintha megérezte volna, hogy ez a kérdés felmerül, megkérdezte a mesterséges intelligenciát (MI) erről. Az MI szerint az emberek azért választják a sharing economy-hoz kapcsolódó szolgáltatásokat, mert: gazdaságosabb, rugalmasabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb.

A beszélgetés során szó esett még méretgazdaságosságról, szabályozásról, diszruptív és inkumbens modellek küzdelméről, fenntarthatóságról és sok egyéb másról, amelyek az eszmecseréről készült felvételben a Borealis Consulting Youtube csatornáján május végétől megtekinthetők, meghallgathatók.

A kerekasztal-beszélgetést követően, Katona Melinda gondolatébresztő előadását hallgathatták meg a résztvevők. Melinda arról beszélt, hogy az egyébként félelmet és szorongást keltő digitalizációs vívmányok hogyan érkeztethetők meg egy szervezethez, milyen nem technikai feltételei vannak, vagy milyen készségek, kompetenciák szükségesek a szervezetben a napjainkban annyira hangoztatott digitalizációhoz.