A vezetői szemlélet és a teljesítmény összefüggése elég komplex kérdés, de mégis nézzük meg, hogy milyen tényezők lehetnek mögötte, és milyen vezetői szemlélettel vagy éppen szemléletekkel tehetünk érte.
Egy szervezet összteljesítményét az egyéni teljesítmények határozzák meg. Az egyének teljesítménye pedig a saját kompetenciáikon, és egyéni felelősségükön túl sok tényezővel befolyásolható és növelhető. Többek között a vezető empátiája, hitelessége, motiváló képessége, coaching szemlélete és egyáltalán az érzelmi intelligenciája nagyban hozzájárul, hogy az emberei egyéni és csapat szinten is jól működjenek együtt, és kiváló teljesítményt nyújtsanak. Ezért is fontos, hogy vezetőként olyan szemléleteket alkalmazzunk, mely pozitív hatással van a beosztottakra. Az adott helyzethez való személet megválasztása pedig szoros összefüggésben áll az érzelmi intelligenciánkkal.
Az 1980-as évek óta tudjuk már, hogy az IQ mellett az EQ szerepe is igen jelentős, sőt fontosabb a sikeressé válásban és a magas teljesítményben. Az EQ az a képesség, amellyel a saját és a többi ember érzelmeit tudatosítjuk, illetve a társas érintkezéseink során „használjuk”. Az empátia gyakorlása során változásokat indítunk meg, együttműködünk, vagy éppen eredményesen vezetünk másokat.
Az EQ és a vezetés kapcsolatáról Daniel Goleman végzett kutatást (forrás: Daniel Goleman: Leadership That Gets Results, Harvard Business Review, 2000), mely során vezetőket vizsgált az érzelmi intelligencia kompetenciák alapján. A kutatás eredményeképpen hat vezetési stílust azonosított, melyek döntő szerepet játszanak a vállalati sikeresség és az elégedettség szempontjából.
1. “Tedd, amit mondok” – Parancsoló vezetés
Ebben az esetben a vezető tekintélyt parancsoló. Utasításokat ad ki, és senki sem kérdőjelezheti meg őt.
Jól működik válsághelyzetekben, amikor gyors és határozott utasításokra van szükség. Hosszú távon egyáltalán nem motiváló és inkább félelmet és ellenállást szül.
2. “Tarts velem” – Iránymutató, hiteles, autoritatív
Ezt látnoknak is nevezzük, képes inspirálni és motiválni, és víziókkal ellátni az embereket. Jövőképet tud biztosítani, nagyon motiváló.
Általában jól működik a legtöbb helyzetben, de nagyon fontos, hogy a vezető a hitelességét megőrizze.
3. “Csináld, ahogy én most” – Példamutató stílus
Amikor a vezető önmaga számára is magas követelményeket állít a teljesítmény elérésért, és ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint az embereire. Ez nagyon jó olyan helyzetekben, amikor a példamutatás a cél, például valami új rendszer/szabály bevezetésénél, ami mögé ők maguk is beállnak.
A példaértékű stílust ritkán érdemes használni, mert fárasztó folyamatosan a legjobbnak lenni, és a csapatban rejlő kreativitást és motivációt is csökkenti.
3. “Az ember az első” – Kapcsolatépítő stílus
Itt az ember van a középpontban. A harmonikus kapcsolatra törekszik, az érzelmeket helyezi az előtérbe, nagy összefogásra képes.
Nagyon jól alkalmazható kommunikáció javítására, stresszhelyzetben, konfliktus alkalmával a csapatban. Veszélyforrás lehet, ha a konfliktusokat már nem is vállaljuk fel.
4. “Mit gondolsz?” – Demokratikus stílus
A vezető mindenki véleményére számít, az emberek úgy érezhetik, hogy van beleszólásuk a dolgokba, hiszen számít a nézőpontjuk. Nagyon jó kommunikációs, együttműködési készség szükséges hozzá.
Nagyon jól működik, ha más megközelítéseket is igény van a cél elérése érdekében, és ha van idő arra, hogy az információkat szintetizáljuk. Vigyázni érdemes arra, hogy lassítja a döntéshozást.
6. “Próbáld ki” – Coach szemléletű, fejlesztő stílus
Goleman szerint ennek a stílusnak a középpontjában az emberek tehetségének fejlesztése áll.
A coach szemléletű vezetőre az a jellemző, hogy meglátja a munkatársaiban a potenciált és képessé tudja tenni őket a nagyobb teljesítményre és a saját korlátaik átlépésére. Segíti őket abban, hogy maguk találják meg a megfelelő megoldást az adott problémájukra, nem veszi át tőlük ezt. Kihívást jelentő feladatokat adnak a csapatuknak, amellyel növelik a teljesítményüket és a bennük rejlő erőforrásokat felszínre hozzák.
Ez a stílus csak akkor alkalmazható, ha az emberek akarnak fejlődni, és a vezetőt szakmailag és emberileg is elfogadják, tehát hiteles számukra.
Goleman szerint a legjobb vezetők nem egyetlen stílust használnak, hanem az aktuális helyzetnek, a környezeti feltételeknek, az egyéni motivációknak és a csapatban rejlő igényeknek megfelelően rugalmasan alkalmazzák, és váltogatják ezeket a stílusokat. Ezen a ponton kapcsolódik össze az EQ a teljesítménnyel, azaz, hogy milyen mértékben tudunk figyelni a szükséges szemlélet behozására egy adott helyzetben a nagyobb teljesítmény és elégedettség érdekében.
A vezetői stílusok tanulhatók, fejleszthetők, amelyre gyorsan változó, ún. VUCA világunkban most kiemelten szükségünk van. Ebben támogatja a Borealis Leadership Journey – moduláris vezetői akadémiánk a vezetőket!
