Milyen lesz az „új normális”?

A koronavírus-járvány alaposan felforgatta a mindennapjainkat, és olyan változásokat gyorsított fel, amelyek egy ideje már a tervezőasztalon feküdtek, de a kivitelezésük valahogyan mindig tolódott és tolódott. Ma már nem kérdés, hogy az emberek nagy része tud otthonról dolgozni, hogy a meetingeket egymástól távol lévő emberek között is meg lehet szervezni, és tanulni, bevásárolni is lehet online módon.

Mi történik a járvány után?

Mit tartunk meg a járvány idején felvett szokásokból, megoldásokból?

Milyen lesz az „új normális”, mennyiben különbözik a régitől? Különbözik-e?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a sorban már 6. Borealis beszélgetésen, április 7-én, meghívott beszélgetőpartnereinkkel: Gendur Andrással, a La Perle Noire étterem társtulajdonosával, a Szállodák és Éttermek Szövetsége éttermi szekciójának vezetőjével; Kánai András jövőkutató-sci-fi író-kommunikációs szakemberrel; dr. Rónay Tamással, a Sanofi−Aventis Zrt. és a Chinoin Zrt. vezérigazgatójával és Szalay Péterrel, az IBM Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójával.

Tavaly májusban indította útjára a Borealis Consulting menedzsment-tanácsadó és szervezetfejlesztő cég a Borealis-beszélgetéseket. A célunk az volt, hogy hozzáértő szakemberek, tudósok, gyakorló vállalatvezetők, jövőkutatók, vállalkozók segítségével próbáljuk meg feltérképezni azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák a vállalkozások jövendő környezetét, ha nagyképűek akarnánk lenni azt mondhatnánk: a jövőt. A Borealis-beszélgetések ugyanis jövőorientált beszélgetések, trendekről, változó fogyasztói szokásokról, új értékekről, forradalmian fejlődő technológiáról, általában véve jelen fogalmaink újradefiniálásáról szólnak. A sorozat korábbi beszélgetései (itt) a Borealis honlapján, a Híreink szekcióban, valamint önálló tudásmegosztó portálján, az Act4you-n egyaránt megtalálhatók.

A továbbiakban nézzük, miről is szólt a sorozat hatodik beszélgetése.

Normális, régi normális, új normális

Amikor új normalitásról beszélünk, azt kell megnézni, mi az, ami strukturálisan megmarad a régiből, és mi az, ami nem – indította a beszélgetést Kánai András, aki nem árult zsákbamacskát, amikor kijelentette: „Ami változatlan marad, az az ember természete.” Ezzel pedig előrebocsátotta, hogy aki forradalmi változásra számít a járvány után, jobb, ha nem lovalja bele magát túlságosan a „szebb új világ” illúziójába.

Rónay Tamás szerint ahhoz, hogy meg tudjuk mondani mi az új normális, definiálnunk kell, hogy egyáltalán mi a „normális”: normális az, amit egy közösség (a többség) annak tekint, amit íratlan szabályként el tud fogadni, amihez igazodik. Nem olyan állapot tehát, ami egyszer s mindekorra adott, hanem olyan, ami folyamatosan változik. A jelenlegi helyzetben sem kell meglepődni azon, hogy változnak a dolgok, ami most meglepő, az a változások sebessége.

Szalay Péter azt hangsúlyozta, hogy egy technológiai cég vezetőjeként nyugodtan ki meri jelenti, hogy a technológia sok mindent meg tud oldani, de mindent nem. Ő is kiemelte, hogy folyamatos változásban vagyunk, ezért időről-időre más és más lesz a normális.

Azt szokták mondani, hogy a turizmus a béke iparága: most azt láttuk, hogy a turizmus pillanatok alatt padlót fogott, pedig nem is volt háború – emelte ki Gendur András, hozzátéve, hogy a hangulatot, ami a vendéglátásban különösen fontos tényező, nem lehet egy hungarocell dobozba becsomagolni. Egy biztos, és itt visszautalhatunk Kánai András nyitó mondataira is az emberi természet változatlanságáról: a járvány után az emberek szeretnék majd gyorsan visszakapni a régi életüket.

Jóllét, iroda, empátia, fenntarthatóság

Milyen tényezők, folyamatok élnek tovább a COVID után, amelyekből akár trendek is lehetnek? – kérdeztük beszélgetőtársainkat?

Az biztos, hogy a munkáltatók sokkal jobban oda fognak figyelni az alkalmazottak jóllétére, valamint az irodai koncepció is nagyon sokat fog változni: az iroda elsősorban egy kollaborációs helyszín lesz majd – emelte ki Szalay Péter. Ezzel egyetértett Rónay Tamás is, szerinte sem fog visszatérni az irodai élet a járvány előtti állapotba. Már csak azért sem, mert a cégek nagyon érzékenyek a költségekre, és a kisebb irodai tér kisebb költségeket is jelent. Ugyancsak csökkennek majd az utazási költségek, hiszen kiderült, hogy nem kell feltétlenül a helyszínre utazni, ha tartani akarunk egy megbeszélést. Egy gyógyszeripari vállalat vezetőjeként azt is kiemelte, hogy minden bizonnyal sokkal jobban odafigyelnek majd az emberek az egészségükre.

Kánai András a vakcinák rekordidő alatt történő előállítására utalva az orvostudomány viharos fejlődését hangsúlyozta, valamint úgy látja, hogy amiatt, mert a járvány idején jobban belelátunk egymás életébe, a járvány után talán empatikusabbak leszünk.

Gendur András a fenntarthatóságot húzta alá, azaz a lehető legtöbb alapanyagot helyi termelőktől kell beszerezni, hogy egy hasonló válság ne okozzon meglepetést. Bízik abban, hogy átalakul majd a belföldi vendégkör étterembe járási kultúrája, s a családok nem csak ünnepek alkalmával mennek el étterembe.

Mi megy, mi marad?   

Milyen tanulságokkal szolgál a válság, mit tanultak, esetleg mit hagynak el a régi rutinok közül, amelyek már nem járulnak hozzá a fejlődéshez? – tettük fel az újabb kérdést.

A válság kitermelt egy igazi vezetői réteget, amelynek tagjai a távmunkában is képesek voltak jól menedzselni, motiválni a csapataikat. A jövő az empatikusabb, a sokkal inkább leadership jellegű vezetésé lesz – sommázta egyik fontos tapasztalatukat Szalay Péter.

Rónay Tamás azt emelte ki, hogy ők sokkal jobban függnek a gyógyszeripar inherens folyamataitól, mint a COVID által előidézett krízistől, ilyen például egyes termékeik szabadalmának lejárta, de a digitális kommunikáció a partnerekkel biztosan változni fog, és az irodakérdésben is lesznek módosulások.

Gendur András azt hangsúlyozta, hogy az éttermi, turisztikai szektorban olyan nagy a baj, hogy nehéz a jövőre gondolni. A válság kezelése jóval túlmutat a vállalkozásokon, állami erőforrásokra lenne még nagyobb mértékben szükség.

Kánai András a sci-fi író szemével (is) figyeli a jelen eseményeit, hiszen azok munícióval szolgálhatnak egy újabb könyv megírásához, ami a „HR jövőjéhez kapcsolódik majd”.

Bognár Károly, kommunikációs szakértő, Borealis Consulting

Korábbi Borealis -beszélgetések összefoglalói:

Felgyorsult változás, növekvő teljesítmény