Magas vízállás idején könnyű kapitánynak lenni

Olyan korban élünk, amikor a minket körülvevő világ eddig soha nem tapasztalt ütemben változik. Az alkalmazkodás folyamatos innovációt és nagyfokú rugalmasságot követel meg a vállalatoktól (és persze nem csak a vállalatoktól). A hagyományos vállalatirányítási módszerek, a megszokott vállalati struktúra ebben a környezetben csődöt mondanak. Változtatni kell! Az agilis vállalatvezetésnek azonban − bármennyire is a változásokhoz való rugalmas, gyors alkalmazkodásról szól ez a modell – a dinamikus mellett van egy másik oldala is: ahhoz ugyanis, hogy egy cég agilis tudjon lenni, rendkívül fontos, hogy bizonyos vonatkozásokban a lehető legstabilabb legyen.


A diszruptív üzleti innovációk (pl. Airbnb, Über stb.) és technológiák (pl. mobiltelefon, 3D nyomtató), továbbá a nyomukban járó, felgyorsult digitalizáció hatalmas kihívást jelent a beállt üzleti modelleket alkalmazó és a hagyományos, hierarchikus szervezeti struktúrában működő cégek számára. Korábban, egy lassabban hömpölygő, konjunkturális időszakban, amikor volt idő a döntéseket hosszasan átfuttatni a szervezet legkülönbözőbb szintjein, az adott kereteken belül még lehetett korrigálni a célokat, nem kellett folyamatosan újratervezni számos célt, folyamatot.  A cégek, egy hasonlattal élve, úgy működtek akkoriban, mint egy tankhajó: egy ilyen monstrumnak 6-7 órára van szüksége ahhoz, hogy elinduljon, ugyanennyire, hogy megálljon, irányt változtasson. Nem tudja tehát hipp-hopp kikerülni az elé kerülő zátonyokat. Magas vízállás esetén ez nem is gond, ilyenkor könnyű kapitánynak lenni. Hogyha azonban alacsonyabb a vízszint, már fürgébben kell kerülgetni az akadályokat, különben könnyen zátonyra fut, léket kap a hajó. És mostanában éppen ez a helyzet: zátonyok között, és ráadásul gyorsan kell navigálni. Ez pedig a vezetőktől is újfajta készségeket és képességeket követel meg. És úgy tűnik, jó ideig biztosan nem lesz ismét magas a vízállás…

Ahhoz, hogy dinamikusan lehessen reagálni a változásokra, fontos, hogy nagyszámú és jó minőségű adat álljon rendelkezésre, ezeket megfelelően tudjuk szűrni, csoportosítani, felhasználni, és a rájuk alapozott döntések gyorsan fussanak át a szervezeten, amihez viszont minél laposabb szervezetre van szükség.

Bármennyire is a rugalmasságról, a változásokhoz való gyors alkalmazkodásról szól ez a modell, mégis fontos, hogy a „magjában” stabilitás uralkodjon. Egy autóval lehet gyorsan és dinamikusan bójákat kerülgetni, ám az autónak e közben stabilan az úton kell maradnia, nem borulhat fel. Az agilis vállalatirányítási rendszerre való áttérés nem azt jelenti, hogy mindig minden mozgásban van. Akkor lehet erősnek, gyorsnak és dinamikusnak lenni, ha a változások közben az ember stabilan áll a lábán. És ez a cégekre is igaz.

Egy cég működésében a következő elemek teremtenek stabilitást.

  1. Bizalmi alapú kultúra és működés. Bizalmat kell építeni, mert az adja a stabilitást. Ha az emberek bíznak a szervezetben, a vezetőkben, egymásban, akkor a nehéz időkben is összetartanak, az ilyen időket is átvészelik.
  2. Rituálék és szokások. Ezek úgy rögzítik a szervezetet, mint a horgony a hajót: megakadályozzák az ide-oda sodródását.  Ilyenek például a rendszeres megbeszélések. Ezeket az agilis szervezetnél még jobban meg kell erősíteni.
  3. Egyensúly. Tudjuk, hogy mi, mint cég kik vagyunk, mit akarunk, mennyit érünk, nem hagyjuk magunkat könnyen kimozdítani az egyensúlyunkból. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak van egyfajta önismerete. Ez pedig tompítja a kívülről jövő impulzusok, lökések hatását. A cég természetesen figyel azokra a folyamatokra, fejleményekre, amelyek a világban történnek, de nem hagyja rángatni magát, és nem arra törekszik, hogy mindent felforgatva, feladva mindig teljesen új dolgokat találjon ki. Ami igazán fontos: a súlypontok megtalálása.
  4. Koncentráció, fókuszálás. A cég képes bizonyos, számára fontos ügyekben, folyamatokban koncentráltan elmélyülni, nem szórja szét folyamatosan az energiáit mindenfelé. Arra áldoz energiát, erőforrást, ami számára lényeges. Azt pedig tudjuk, hogy ahol a fókusz, ott az erő.

Az agilis működés tehát nem azt jelenti, hogy mindig, mindenre, azonnal reagálunk. Gyorsak vagyunk és rugalmasak, de a „centrumban” stabilitás uralkodik.

Blogunk következő részeiben először a stabilitást biztosító, az előzőekben felsorolt elemeket fogjuk részletesebben bemutatni. Ezt követően rátérünk majd az agilis vállalat olyan fontos, mondhatjuk immanens jellemzőinek, tulajdonságainak ismertetésére, mint a tisztánlátás (a célok és irányok egyértelmű meghatározása), az ügyféligények lehető legpontosabb megismerése, és rájuk a lehető legteljesebb válaszok kidolgozása, a kollaboratív eredményesség (mérhetőség, közös felelősségvállalás, dedikált csapatok létrehozása az egyes üzleti, ügyfélproblémák megoldására), a tanulásra való képesség, és ennek folyományaként a gyors és dinamikus döntéshozatal. Ezek a tényezők már az agilis vállalat dinamikus oldalának építőelemei, merthogy a stabilitás és a dinamizmus egyszerre vannak jelen a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni tudó cégekben.

Számodra mit jelent az agilis működés? Melyek a stabilitás alappillérei?

Elmélyülnél a témában jobban? Akkor neked ajánljuk Sprint Review – Vállalati kihívások a 21. században online konferencia sorozatunkat, ahol workshopok keretében a gyakorlatban is megismerheted az agilis módszereket, eszközöket. Kezdés január 27-én!

Felgyorsult változás, növekvő teljesítmény