Június 23-án tartottuk meg a Jövőnek van jövője – Create the Future program keretében indított– Borealis-beszélgetések című sorozatunk második rendezvényét a Borealis Consulting szervezésében. Már az első virtuális eszmecserénket is nagyon szeretettétek. Ezúttal is sokan voltatok velünk az online térben, ahol most a megatrendekről és a trendekről beszélgettek meghívott vendégeink.
A jövőnek van jövője
Katona Melinda, a Borealis ügyvezetője és Bognár Károly, kommunikációs szakértőnk moderálása mellett Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Simó György szociológus, üzletember és kockázati tőke befektető, valamint Kánai András jövőkutató, sci-fi író és kommunikációs szakember beszélgettek a jövőt érintő lehetséges és már folyamatban lévő változásokról, trendekről, megatrendekről. Komoly és nehéz témákat érintettek a beszélgetőpartnerek, amelyek sokakat elgondolkodtattak. A hallgatóság soraiból érkezett, nagy mélységeket boncolgató kérdések is erre engedtek következtetni.
Mielőtt részletesen kitérnék a beszélgetés fő csapásirányaira, tisztázzuk, mit is jelentenek pontosan a megatrendek.
Mi is a megatrend?
Ezek olyan hosszabb, 10-15 éves távlatban előrevetíthető, globális szintű jelenségek, melyeknek hatásai kikerülhetetlenek. Újra írják az addigi ismereteket, kereteket. Több szálon kapcsolódnak össze, hatásuk az élet több területére is kihat. Ilyen megatrend például a globális felmelegedés, de ahogy Ábrahám László megfogalmazta, „az antibiotikum rezisztens baktériumok megjelenése is megatrend, amivel szemben nem tudunk védekezni”. Az ügyvezető igazgató szerint az emberiség számára mindig komoly kihívást jelent egy-egy ilyen szembesülés, hiszen a megatrendekhez nehéz alkalmazkodni. Ugyanakkor nincs más választásunk velük szemben, éppen ezért ez nagyfokú fegyelmezettséget igényel mind az egyénektől, mind a társadalomtól. A megatrendek megjelenése nem új keletű dolog. Ilyen jelenség volt Amerika felfedezésekor azoknak a betegségeknek a megjelenése az őslakosok körében, amiket a hódítók hurcoltak be Európából az öreg kontinensre.
A változás elkezdődött
Simó György szerint valami egészen nagy, az átlagember számára talán még felfoghatatlan változás zajlik a világban. Ez már nemcsak a gazdaság szereplőit, de az élet minden területét befolyásolja. „Ma már nemcsak a lunatikusok és a vallási fanatikusok, de tudósok mondják azt, hogy a következő néhány évtized olyan kihívásokkal szembesítheti az emberiséget, mindnyájunkat, amelyek akár annak a fajta sapiensi életmódnak a végét is jelenthetik, amihez évezredek óta hozzá vagyunk szokva.”
A demográfia, mint megatrend
Kánai András a demográfiát érintő trendekkel kapcsolatban egy igen érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Miközben súlyos probléma a bolygó túlnépesedése, az előrejelzések (kevesebb gyermekvállalás, a nők oktatási helyzete, a globális középosztály kérdése) szerint ez az állapot nem lesz tartós. Csökkenni fog a gyerekszám, ahogy ez már most látszik olyan országokban, mint például Irán, amelyek már az európai mintát követik. A statisztikák alapján a tudósok szerint a 21. század végére az emberiség létszáma eléri a plafont, ami után nem emelkedni fog a népességszám, hanem csökkenésbe kezd. Ez szintén olyan megatrendeket hoz majd magával, amelyeknek a hatásait ma még elképzelni sem nagyon tudjuk.
„A technológia lehetővé teszi, hogy embert gyártsunk, ha arra van szükség”
A beszélgetés ezen pontján egy nagyon izgalmas gondolatáramlás indult útnak. Míg Kánai András úgy vélekedett, hogy az embersűrűség előnye, hogy így több kutató dolgozhat például olyan aktuális problémákon, mint a koronavírus elleni vakcina kifejlesztése, addig Ábrahám László azon a véleményen volt, hogy ha a technológia fejlődésével kevésbé avatkozott volna bele az ember a természet rendjébe, akkor se túlnépesedéssel, se koronavírussal nem kellett volna megküzdenie az emberiségnek. A beszélgetés további részében, ezt a vonalat erősítve, szó esett még a fejlődő technológia hatásáról a természetre, az „embergyártásra”. A szakértők bátran nyúltak olyan témákhoz és fejezték ki erős és határozott véleményüket azokról, amelyek a politikai korrektséghez szokott modern kori ember fülének talán szokatlan és határfeszegető. Ugyanakkor az emberiség jövőjének vizsgálata során igenis mellőzni kell minden álszemérmet, és górcső alá kell venni, hogyan írja felül a fejlődő technológia a természet alapvető törvényeit.
Múlt helyett a jelenre figyeljünk
Összegezve, ezúttal is, nehéz eldönteni, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Ugyanakkor talán nem is kell, hisz a tényeken nem változtat, ha a múltbéli eseményeken dilemmázunk. Nem szabad elbagatellizálni a korábban elkövetett hibáit, téves döntéseit az emberiségnek, ugyanakkor hibáztatás és múltbéli felelős keresés helyett érdemesebb és hatékonyabb a jelenre koncentrálni és a megoldást keresni. A jövő alakítása érdekében azonban fel kell tenni a kérdést, akár egyéni, akár társadalmi szinten mi az, amit meg kell tennünk, hogy élhetőbb jövőt hagyjunk hátra következő generáció számára?
A teljes videó anyagért kattints ide:
A Borealis-beszélgetéseken elhangzottakkal kapcsolatban még figyelmedbe ajánljuk ingyenes egyén- és cégfejlesztő oldalunkat, ahol további inspirációt nyerhetsz.
