A bizalom egyike a legerősebb kohéziós elemeknek, amelyek a kapcsolatainkat építik. Létezése minden tartós társadalmi kapcsolat létfontosságú eleme. Megléte mindig kettős, a bizalom fogalma feltételezi a bizonytalanság vagy kockázat fennállását, hiszen a bizalom megléte, mindig magában hordozza az elvesztése okozta félelmünket is.

Velünk született?

Nem születünk bizalommal a világ (legelsőnek a szüleink) iránt.

A bizalom,mindig egy folyamat eredménye,már egészen csecsemőkortól kezdődően. Interakciók, kölcsönös reakciók sora építik fel a bizalmat. A gyermek bizalma az első 1 éven belül alakul ki.

Ez a bizalom nem csak a szüleinek szól, hanem később, a felnőttkori baráti kapcsolataiban, sőt a munka és párkapcsolatában is meghatározó lesz. A recept nem más, mint reagálni a szükségeire. Amennyiben a szülő megfelelőn reagál rá, és a szükségének megfelelő módon azt kielégíti, akkor ez a bizalom erősödni fog.

A felnőtt életben, sincs ez másként.

Bizalom a társadalom alapja?

Yuval Noah Harari: Sapiens című könyvében beszél, az emberiség egyik legnagyobb mérföldövéről, a „pletyka” születéséről. Az író szerint, a történetmesélés és a mítoszteremtés – azaz a nem-létezőről való beszélés – az emberiség sikerének egyik kulcsfogalma.

Mi az alapja a pletyka „befogadásának”? A mesélő felé történő bizalom, azaz hiszek benne, bízom abban, hogy amit elmond az valós, megtörtént. A mítoszok képesek a családokat közösségekké fejleszteni, a megannyi összetett és a túléléshez szükséges információt pedig a pletyka adta át.

A történet és a történetmesélőbe vetett bizalom az első ilyen bizalmi kapocs az emberiség társadalmi evolúciója során, a fentiek szerint.

A bizalom alapvetően két elemből épül fel. A hiedelmekből és az elkötelezettségből. A bizalom magában foglalja a feltételezésen alapuló hiedelmet a másik cselekvéséről, illetve az erre épülő fogadásból, és az elkötelezettséget a megtestesítő cselekvésből.

A mai társadalmunkban a bizalom megléte, ugyanolyan alapvető szükségletünk, mint a kooperáció. Ahogy nő a másokkal való együttműködés iránti függőség, úgy nő szignifikánsan a megbízhatóságukba vetett bizalom fontossága is.

Hová lett a bizalom?

Napjainkban észrevehető egyfajta értékvesztés, bizalmi válság. Felgyorsult instant világunkban mindent akarunk és azonnal. Sikert, pénzt, hírnevet!

Egy korai fohász jól jellemzi jelen kor mentalitását; „Istenem adj türelmet. De azonnal adjad!”

Felgyorsult világba érkeztünk, nincs időnk a történetmesélésre, nincs befogadóképesség a részletek iránt. Gyors ingerek, rövid üzenetek és információ dömping uralja az életünket.

Egész nap rohangálva gyakran megesik, hogy nem fordítunk kellő figyelmet embertársainkra. Felületesek leszünk, elsikkadunk fontos dolgok felett, mert mindig van valami, ami fontosabb, vagy csak egyszerűen feledésbe merül.

A mai társadalmunk egy másik jellemzője, hogy nő az anonimitása és személytelensége azoknak, akiknek a cselekvéseitől a mi egzisztenciánk és jólétünk függ. Ez a jelenség az internet egyeduralkodóvá válásával egyenes arányban növekszik. A bizalom megléte azonban nem triviális. A bizalom egy képlékeny massza, melynek megléte tudatos döntéseink eredménye.

A bizalom építhető, a bizalom megtartható. A bizalom mind makro, mind mikro, mind globális szinten fenntartható, és mint azt az első részben említettem, evolúciós szükségletünk.

Bizalom születik

A bizalomért azonban meg kell dolgozni, a bizalom gyakorlása közben is lehetünk tudatosak. Ha szeretnénk a társas érintkezéseinket – legyen az akár magán, akár üzleti jellegű – magas szintre emelni, akkor ezt a munkát nem spórolhatjuk ki.

Tegyünk a bizalomért:


Hogyan?

Nyiss a másik felé! Tegyünk fel kérdéseket. Hallgasd meg a másikat. A másik iránt való érdeklődés az egyik legnagyobb hiányunk a mai kor kommunikációs zajában. Hogyan érzi magát? Mi a véleménye? próbáld ezeket a kérdéseket feltenni a másik felé.
Tartsd a szavad! A megbízhatóság az első és legfontosabb állomása annak, hogy valaki bizalmat szavazzon nekünk. Ha ígérsz valamit, akkor azt próbáld is betartani, ha valami miatt nem sikerül, azzal csökkentheted a bizalmatok erodálódását, hogy megmagyarázod, vagy elnézést kérsz az ígéreted nem betartására vonatkozólag.
Adj időt! Kell egy kis idő, hogy a másikat megismerhessük, bizalomba fogadjon minket és viszont, a türelem gyümölcse, jelen esetben a bizalom lesz, kettőtök között. Ahogy a csecsemőnek 1 év szükséges a bizalom kialakulásához, úgy a felnőtt társadalomban is szükséges kellő időt hagyni a kapcsolat bizalmának kialakulásához.
Neked is adnod kell! Könnyebben tudnak hozzánk kapcsolódni, hogyha magunk is nyitottak vagyunk és megosztunk bizalmas dolgokat. A bizalom mindig kétoldalúan működik, adnunk kell ahhoz, hogy kapni tudjunk.
Mivel tehetem könnyebbé az Ő életét? Tedd fel magadnak a kérdést és próbálj adni, sokszorosát kapod majd vissza, természetesen a bizalom formájában.
Tisztelj! Tiszteld a másik véleményét, hogy Ő tisztelje a Tiedét. Érvekkel vitázni természetesen lehetséges, de a jó együttműködéshez és a bizalom töretlen meglétéhez, tartsd magad az asszertív kommunikációhoz!

De miért is beszélünk ennyit erről?

„A bizalom növelheti a toleranciát, az idegenek elfogadását, a kulturális és politikai különbségek legitimként való elismerését, erősíti az egyén és a közösség közötti kapcsolatot, erős kollektív szolidaritáshoz vezethet, mely kooperációt, viszonosságot, segítőkészséget, akár áldozat hozását is eredményezhet. „idéztem Czakó Ágnes szervezetszociológiai írásából.

Összegezve az előző mondatot, a bizalom, maga a Bölcsek köve. Ott van a kezünkben, csak mernünk kell használni, hiszen végső soron nem az számít, mit kapunk a világtól, hanem az, mit vagyunk képesek adni. Ez a bizalom szimbiózisa, az emberiség evolúciós fejlődésének és grandiózus felemelkedésének egyik titka.

Felhasznált irodalom:

kép: Photo by Liane Metzler on Unsplash

Felgyorsult változás, növekvő teljesítmény