Vitathatatlan, hogy az új technológia felvált majd sok munkakört, pontosabban az embereket helyettesíti majd. Azonban lesznek olyat munkaterületek, amelyeket ez nem érint.
A Deutsche Bank ügyvezetője szerint 97,000 alkalmazottjuk felét le lehetne cserélni robotokra. Egy felmérés alapján „jogi területen a munkakörök 39 %-át automatizálhatják a következő 10 évben”.
Más kutatások azt mutatják, hogy a könyvelőknek 95 % esélyük van arra, hogy az automatizálás következtében elveszíthetik munkájukat.
A gépi tanulás a jövő?
Azok számára, akik gyártásban, termelésben dolgoznak ez a jövő még kevésbé távoli, a fenti kutatások egyike szerint hamarosan eljön az ideje a robot építőmunkásoknak is. A National Institute of Standards szerint „a gépi tanulás akár 20 %-kal is növelheti a termeléskapacitást és 4 %-kal csökkentheti a nyersanyagveszteséget.”
A gépi tanulás által további emberi munkaerő válik feleslegessé az automatizált minőség-ellenőrzés vagy a hibakeresés terén.
Könnyű olyan jelentéseket találni, amelyek becslése alapján 5-10 millió munkahely szűnik meg 2020-ra. Elon Musk, az űrutazás és az autógyártás titánja szerint a gépek képezik a legnagyobb veszélyforrást emberiségre nézve, melyek létezésünket fenyegetik.
Talán ez egy túl végzetes jövőkép, ami viszont fontos, hogy a vállalatok vezetői ne hagyják figyelmen kívül azt, hogy hogyan hat az emberekre az automatizálás.
Nézzünk meg négy megközelítést ezzel kapcsolatban:
Óz a varázsló nem megfelelő példakép
Ózt a mesében úgy ábrázolják, hogy egy komplex gépet működtet függönyök mögött. Sok vezető tekinthet magára hasonló varázslóként, akit lenyűgöz a mesterséges intelligencia és sok pénzmegtakarítást remélhet a munkaköltségek terén, illetve reménykedhet abban, hogy az a legjobb cég, amelyiknek alig van néhány alkalmazottja.
Ezzel szemben Melonee Wise, a Fetch Robotics alapítója és ügyvezetője ezt a megközelítés ellenzi, szerinte: „Minden robot mellé, amelyet létrehozunk, kell valaki, aki karban tartja, működését figyelemmel kíséri. ”A technológia célja, hogy növeljük a termelékenységet, de ne csökkentsük a munkaerőállományt.
Az emberek megközelítése stratégiai, míg a robotok a taktikusak
McKinsey azt tanulmányozta, hogy mely típusú munkát lehet a legjobban automatizálni. A következtetései alapján minél inkább technikai jellegű egy munka, annál jobban el lehet végezni valamilyen gépi technológiával, „taktikával”.
Másrészt azokat a munkákat, feladatokat nehéz automatizálni, melyekhez sok képzelőerő, kreatív elemzés és stratégiai gondolkodás szükséges. McKinsey szerint a jelenlegi technológiákkal a legnehezebb az emberek vezetését és fejlesztését gépiesíteni (kb. 9 %-át lehet), illetve azokat a tevékenységeket, mint pl. döntéshozatal, tervezés, vagy más típusú kreatív munka (ennek kb. 18 %t lehet automatizálni).
A gépek nagyszerűen optimalizálnak folymatokat, de nem túl jók a célok kitűzésében vagy a józan paraszti ész használatában.
Az új technológia integrálása az érzelmekről szól
Amikor egy új technológia jó pár embert lecserél egy cégnél, a még meglévő alkalmazottak között elterjedhet a félelem. Természetes, ha megkérdezik, hogy „Én leszek a következő, akit lecserélnek? Meddig leszek még a cégnél?”
Bruce Giney vállalkozási tőke-befektető szerint „Valakinek az állása lehet, hogy nem tűnik egzisztenciális problémának, de valójában az: amikor az emberek nem tudják magukat eltartani vagy nem értelmes munkát végeznek, akkor gyors változásra vágynak. De sajnos nem minden forradalom jó forradalom, ahogy ezt Európa is már többször tapasztalhatta. (…) A munka anyagi támaszt is jelent és pszichológiai aspektusa is van: elégedettséget, örömöt is jelent, és ha ezek nincsenek meg, akkor az emberek érthető módon zaklatottá válnak.„
Egy bölcs cégvezetőnek fel kell ismernie, hogy a „poszt-technológia trauma” két kategóriába esik:
Anélkül, hogy mindkettővel megküzdöttünk volna, a legautomatizáltabb munkahelyen is megjelenhet nyugtalanság vagy akár düh is az emberek körében.
Gondoljuk újra, hogy mit tud a cégünknél lévő munkaerő elvégezni
A technológia egyes feladatokat el tud végezni, de nem kell helyettesítenie azokat az embereket, akik elvégezték azt a munkát. James Bessen közgazdász szerint „Az a probléma, hogy az emberek elveszítik munkájukat és mi nem támogatjuk őket abban, hogy megszerezzék azokat a képességeket vagy azt a tudást, amire új munkaköreikben szükségük lenne.”
Egy ausztrál tanulmány előnyös aspektusokat emelt ki a banki alkalmazottak munkája kapcsán: „Míg a bankjegykiadó automaták sok feladatot átvettek a banki dolgozók munkájából, a meglévő dolgozóknak lehetőséget adtak készségeik fejlesztésére és szélesebb körű pénzügyi szolgáltatások értékesítésére.”
Új munkalehetőségek nyílnak
Ugyanezen tanulmány következtetése alapján új munkalehetőségek nyílnak sokak számára, többek között az adatelemzés terén, a döntéseket támogató elemzők számára, a különböző járműveket távvezérlők számára, az ügyfélélmény szakértők számára vagy az olyan online veszélyeket elhárítok számára, mint pl. online zaklatás, identitáslopás, internetes csalás stb.
Lehet, hogy még ezek a területek nem szerepelnek a repertoárunkban, de lehet, hogy itt az ideje, hogy átgondoljuk a meglévő munkaerő összetételét. Ha így gondolkodunk, akkor érdemes a munkaerő fejlesztésén is elgondolkodni, valamint olyan, a siker felé vivő stratégia alakításán, mely az emberekben rejlő potenciál kiaknázása mellett a megfelelő technológiára is támaszkodik.
Melanee Wise, a Fetch Robotics ügyvezetője szerint a technológia csak egy eszköz, amit a vezetők saját belátásuk szerint használhatnak. Használhatjuk a mesterséges intelligenciát és más új technológiákat az emberi munka helyett, vagy dönthetünk úgy, hogy a technológia kiegészítse, magasabb szintre emelje azt.
A Harward Business Review cikkét fordította Tóth Veronika
